Fájdalom a mellkasi gerinc ízületében
Elérhetőségek és árak Belgyógyászati betegségek Belgyógyászati betegségek, a belső szervek kezelése az a témakör, amelyben a legnagyobb az ellentét az általam képviselt manuális terápia és a kiropraktorok, oszteopát, illetve más manuális irányzatok között.
Ez utóbbiak álláspontja, hogy szinte az összes szerv összes betegségét tudják a gerincen keresztül gyógyítani.
Panaszt okozhat...
Ezt a fájdalom a mellkasi gerinc ízületében és belső szervek idegi-reflex kapcsolatával magyarázzák. Ez anatómiailag tényleg létezik, de a valóságban nem így működik.
A több évtizedes tapasztalatom és a szakirodalom kritikus áttekintése alapján Lewit professzor elveit tartom igazoltnak. A háti fájdalmak esetén merül fel leggyakrabban belső szervi betegség gyanúja.
Fáj a mellkasa? A bordaközi fájdalom lehetséges okai
Például a háti csigolyaközti kisízületekből kisugárzó fájdalom vagy a csigolya-bordaközi ízület blokkja okoz a mellkas bal oldalán szív eredetű, anginaszerű fájdalmat. Ezt megerősíti, ha a panasz egy előzetes rossz mozdulat vagy emelés után kezdődött.
Megfelelő, gondos belgyógyász-szívgyógyászati vizsgálattal a szívbetegség az esetek többségében megnyugtatóan kizárható, és rendszerint reumatológiai kezelésre irányítják ízületi fájdalmak a sport során beteget. A manuális medicina elemző vizsgálati módszere a panaszok anatómiai eredetének pontos megállapításával rendszerint célzott kezelést tesz lehetővé.
Hátfájás fajtái, tünetei
A speciális mozgásszervi vizsgálat és próba teszt -manuálterápiás kezelés eredménye tisztázza a kérdést. Mindkét esetben, a csigolya-bordaközti ízületben funkciózavar lép fel, mely légzéssel egyiütt jelentkező fájdalmat okoz. Nyilvánvaló, hogy az e csoportba tartozó tünetek esetén a mozgásszerv kezelése történik és nem belső szerv gyógyítása.
Ez rendben van, csak tudjuk, hogy mit kezelünk. Mindezekre érdemes lenne gondolni belgyógyászati kivizsgálások negatív eredménye esetén, mielőtt pszichés eredetűnek minősítik a panaszokat. Azokat a tüneteket soroljuk ide, melyeknél valamilyen belszervi betegség a mozgásszervekbe sugárzó fájdalmat okoz.
Ez a témakör az orvosi oktatásban kellően kiemelt és az ismerete alapvető.
Account Options
Ilyen például a bal lapocka, vagy a bal karba sugárzó szívinfarktus, a jobb lapockába sugárzó epekő roham, a hát-deréktájon övszerű fájdalmat okozó hasnyálmirígy betegség, a hát közepébe sugárzó gyomorfekély, a deréktáji fájdalommal járó menstruáció vagy, vesekő stb. Ilyen betegség fel nem ismerése műhiba és nyilvánvaló, hogy a nem megfelelő kezelése is az. E csoportba azokat az eseteket soroljuk, melyekben valamilyen belső szervi betegség nemcsak a mozgásszervek területére sugárzó fájdalommal jár, hanem átmeneti vagy fennmaradó szegmentális mozgásszervi elváltozásokat is okoz.
Kissé bonyolultan hangzik, de megpróbálom érthetővé tenni.
Az orvosi alapismeretek közé tartozik, például a súlyos hasi betegségeknél fájdalom a mellkasi gerinc ízületében, epekő roham stb. Ez az ún. Szinte valamennyi belső szervi megbetegedés esetén bekövetkezhetnek a gerinc-szegmentnek megfelelő elváltozások, mint a felette levő bőrterület fájdalmassága, az izomfeszesség, a csigolyaközti kisízületek blokkja.
A Bechterew-kór és tünetei
Azonban az aktuális belső szervi betegség alatt ezek lényegtelenek, legtöbbször nem is észlelik. Ez érthető, hiszen kit érdekel szívroham idején, hogy a csuklyásizom görcsös, feszes, vagy a felső háti csigolyák mozgása korlátozott?
Sok esetben azonban a belső szervi betegség gyógyulása után is fennmaradnak ezek a tünetek és továbbiakban önálló panaszokat okozhatnak.
Hasonló a helyzet a krónikus gyomor- epe- és bélpanaszokkal.
Az ezekkel egyidejűleg fennálló, állandósult gerincpanaszok a szokásos kezelésekre nem reagálnak. A belső szervek funkciózavara — a gerinc-szegmentumoknak megfelelően — tart fenn állandó mozgásszervi panaszt, elméletileg esetlegesen kölcsönösen egymásra hatás is feltételezhető.
E reflexkör megszakítása egyes reflexterápiák célja, illetve azok hatásosságának magyarázata.
Fáj a mellkasa? A bordaközi fájdalom lehetséges okai
Az asztmás, de szélesebb értelemben a légzőszervi betegségben szenvedők fizikoterápiája, leginkább a 1égző-gyógytornája jól ismert.
A manuális műfogások itt is alkalmazhatók, a hatás kettős. Egyrészt a csigolyaközti kisízületek és a csigolya-bordaközti ízületek blokkjának mechanikus oldása utáni könnyebbé válik a légzés. Azaz nem az alapbetegséget gyógyították, hanem a légzés vált mechanikusan szabaddá.
A másik fontos hatásmechanizmus: a reflexhatás, mely a csigolya-bordaközti ízületek tokjában, és a légzőizmok íntapadási pontjaiban lévő receptorokon keresztül ingerlően hat a légzőközpontra.
A szakmai irodalomban és az interneten találhatunk anyagot például a nyaki manipulációk vérnyomáscsökkentő hatásáról, mely feltételezhetően a vegetatív idegrendszeren keresztül érvényesül. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy egy magas vérnyomásos beteg kezelésére nem megoldás az állandó nyaki manipuláció, szemben a hagyományos gyógyszereléssel.
Egészen más témakör a pszichoszomatikus, vegetatív tünetek befolyásolása. A műfogások szimpatikus, paraszimpatikus hatását számos vizsgálat igazolja, mint a pupilla átmérő, a bőrhőmérséklet, bőr elektromos vezetésének, a végtagok vérátáramlásának mérése.
Alapvetően fontos tehát, hogy tudjuk mit, miért kezelünk. Copyright © Minden jog fenntartva.
