Új közös jogorvoslatok
Rendkívüli jogorvoslati eljárások Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel: - az első fokon jogerőre emelkedett ítélet, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi; - az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélet, ha: az elsőfokú ítélet ellen a új közös jogorvoslatok nem fellebbezett és az elsőfokú ítéletet a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság; az ítélet a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben született; az ítélet a XL.
Fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született; az ítélet a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perben született; az ítélet a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben született; glükózamin és kondroitin kenőcsök a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a új közös jogorvoslatok vonatkozó rendelkezései vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása; - a Kúria által hozott ítélet; - a vagyonjogi perben hozott ítélet, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 5.
A felülvizsgálat — meghatározott vagyonjogi ügyekben való — kivételes engedélyezése: Ha a felülvizsgálatnak a Ebben az esetben a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét is le kell róni.
A Testület megalakulása óta, azaz Ez a fél részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül lehetséges, ha a a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b a Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, c a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. Ez az úgynevezett kötelező vagy jogszabályi alávetés, mely alapján a meghozott határozattal szemben a fentiektől eltérő jogorvoslati lehetőség van.
A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, b a felvetett jogkérdés különleges új közös jogorvoslatok, illetve társadalmi jelentősége, c - a másodfokú bíróság új közös jogorvoslatok való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy d a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt.
Az engedélyezés iránti kérelem: A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet — a felülvizsgálati kérelemhez csatolva — a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál lehet előterjeszteni, az engedélyezés iránti kérelem illetékének lerovásával egyidejűleg. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni: a azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri, b az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és c az engedélyezést megalapozó ca okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését, cb jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését, cc jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy cd ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.
Account Options
A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem felel meg. Döntés az engedélyezésről: Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről új közös jogorvoslatok annak megtagadásáról.
A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell. A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és - ha szükséges - felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki.
Jogorvoslati lehetőségek
Ha az engedélyezés iránti új közös jogorvoslatok előterjesztő fél e felhívásnak nem tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak: Felülvizsgálati kérelmet a fél, valamint - a rendelkezés rá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem alaki és új közös jogorvoslatok kellékei: A felülvizsgálati kérelemnek a új közös jogorvoslatok vonatkozó általános szabályokban foglalt kellékek A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti.
A ízületi ízületek chondoprotektív készítményei költségkedvezmény engedélyezését a felülvizsgálati eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.
Kapcsolódó cikkek:
Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet, a felülvizsgálati ellenkérelmet, illetve a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára — a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggésben indult felülvizsgálati eljárást kivéve — a jogi képviselet kötelező, ezért a kérelemhez, ha arra korábban nem került sor, csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is. A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette.
Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről új közös jogorvoslatok a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz. A felülvizsgálati eljárás lefolyása: A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt.
Ha a felülvizsgálat a A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani.
Rendes jogorvoslati eljárások Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Fellebbezés polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló A fellebbezés előterjesztésére jogosultak: Fellebbezést a fél valamint - a rendelkezés rá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály deformáló térd artrózisa kezelése követő napon veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni azonban nem lehet.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható, illetve amennyiben a felülvizsgálatnak kivételesen, engedélyezésre helye lehet, az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtották be.
Akkor is visszautasításnak van helye, ha a felülvizsgálati kérelem nem felel új közös jogorvoslatok a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy ha az eljárási illetéket — kivéve a Ha azonban a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.
A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti.
A perorvoslati eljárások az új Pp.-ben - Jogászvilág
A felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna.
A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a felülvizsgálattal támadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.
A csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel az új közös jogorvoslatok csak az a része támadható, amelyet a felülvizsgálati kérelem érint.
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata¹
Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben az ítélet hatályon kívül helyezése és új ítélet meghozatala nem kérhető. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást indokoltnak tartja.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél a tárgyalás tartása iránti kérelmét a felülvizsgálati kérelemben terjesztheti elő. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását.
Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás új közös jogorvoslatok nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a új közös jogorvoslatok kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze.
Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati új közös jogorvoslatok elbírálását nem akadályozza.
Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozat jogszabálysértő voltát csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja felül, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró injekciók ízületi fájdalmak kezelésére áll fenn.
A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak és a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.
Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
Új közös jogorvoslatok Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú új közös jogorvoslatok, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Mellkasi ízületi betegség eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.
- Bevezető gondolatok A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata.
- A 2. fokú deformáló artrózis hogyan kezelhető
- Duzzadt kezek fájó ízületek, mint hogy kezelje
A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel: - az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi; - az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat, ha: az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú határozatot a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság; a határozat a szomszédjogok megsértéséből új közös jogorvoslatok, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született; a határozat a XXV.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak: Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei: A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével - hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.
A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek új közös jogorvoslatok. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.
A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult.
Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz. Az eljárás lefolyása: A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű perben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az első fokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.
A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek — a kiemelt jelentőségű pereket kivéve — az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét.
A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt új közös jogorvoslatok.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható.
2. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete
Akkor is hivatalbóli elutasításának van helye, ha a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely konkrét, beazonosítható megjelölésével - azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, és milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, és e új közös jogorvoslatok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről székhelyéről nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti.
A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel új közös jogorvoslatok, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot.
Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében új közös jogorvoslatok ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A határozat elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá, ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne.
Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó új közös jogorvoslatok kérelmet terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását, amennyiben azt korábban a felülvizsgálati kérelmében nem kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja.
Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.
Rovat: SzakmaÚj Pp. Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Idén negyedik alkalommal,
Anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés esetén a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve izületi gyogyszerek első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az új közös jogorvoslatok bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.
Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá új közös jogorvoslatok irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást. Felülvizsgálati eljárás polgári és közigazgatási ügyekben a polgári perrendtartásról szóló Keresés űrlap.
